HR-területen sokszor van arra szükség, hogy egy munkatárs vagy egy jelölt készségeit, képességeit, kompetenciáit alaposabban körüljárjuk. Számtalan online eszköz áll erre a célra rendelkezésre. De ezek közül a személyiséget vagy a viselkedést vizsgáló eszközt érdemes-e választani?
Szinonimák? Eltérő fogalmak?
A viselkedés és a személyiség fogalmakat gyakran használjuk egymás szinonimájaként. Pedig más és más „metszetet” kapunk az emberről, ha az egyiket vagy a másikat szeretnénk megismerni. Két eltérő együttese többféle jellemzőnek arra, hogy leírjunk vele egy személyt.
A viselkedés az adott személy cselekvésein keresztül nyilvánul meg. A viselkedés arra a módra vonatkozik, ahogyan a személy cselekszik vagy reagál másokra és a környezetére általában. Míg a személyiséget az ember veleszületett jellemzői alkotják, mint pl. az érzelmek, észlelés, és olyan viselkedési jellemzők, amik az öröklődésnek és a környezeti tényezőknek köszönhetően alakultak ki.
Összehasonlító táblázat a viselkedés és a személyiség között:
Mi a viselkedés?
A viselkedés azt a módot írja le, ahogyan a személy cselekszik, vagy reagál másokra és a környezetére általában. Habár a személy viselkedése nagymértékben függ a hiedelmeitől, értékeitől, kognitív képességektől (észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet), de alapvetően helyzetfüggő. Azaz helyzetről helyzetre változhat.
Például egy személy tud hivatalosan viselkedni egy munkahelyi megbeszélésen, és lazán egy baráti vagy családi eseményen.
De a személyt magát nem tudjuk megítélni csak a viselkedése alapján, hiszen a viselkedés csak az a mód, ahogyan a személy kifejezi magát, mindez csak a külső réteg. Például lehet, hogy egy személy alapvetően exrovertált, mégis képes arra, hogy változtasson a viselkedésén és csendben maradjon bizonyos helyzetekben.
Tehát ahhoz, hogy képet alkossunk egy személyről a viselkedésén kívül szükséges, hogy figyelembe vegyünk, hogyan gondolkozik, érez, és milyenek a különböző képességei, készségei. Röviden a teljes személyiségét kell számításba vennünk.
Mit értünk viselkedésen?
Annak a vágya, hogy megértsük, miért viselkednek az emberek egy bizonyos módon hozta létre a viselkedéslélektan (behaviorizmus ) széles irodalmát. Ez a tudomány arra törekszik, hogy tanulmányozza az emberi viselkedést (érzelmek, gondolatok, benyomások stb.), és sikeresen befolyásolja azt remélve, hogy segíthet ezzel a mentális és érzelmi nehézségekkel küzdőknek.
Néhány a legfőbb viselkedéslélektani irányzatok közül:
Viselkedésterápia: összefoglaló neve azoknak a klinikai pszichoterápiáknak, amik a viselkedéslélektan módszertanát alkalmazzák, hogy felismerje és megváltoztassa a destruktív és egészségtelen viselkedési elemeket.
Kognitív terápia: alapfeltevése, hogy az érzelmeinket és a viselkedésünket nagyban befolyásolja az, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük, szemléljük. Ez a terápia előtérbe helyezi a jelen tapasztalásait a múltbéliekhez képest; és célja a problémákat fenntartó gondolkodási és viselkedési sémák megváltoztatása.
Kognitív viselkedésterápia: egy olyan pszichoterápia, ami célként tűzte ki a negatív gondolkodási minták megkérdőjelezését. Arra törekszik, hogy megváltoztassa a személy érzékelését saját magáról és a világról azért, hogy a destruktív és egészségtelen viselkedést megváltoztassa.
Alkalmazott viselkedéselemzés (ABA): célja, hogy a viselkedés szociális jellemzőit változtassa meg, mint kommunikáció, szociális készségek és képességek, és az adaptív tanulási készségeket fejlessze, mint a higiénia, munkakompetenciák, pontosság stb.
Mi a személyiség?
Egyfajta kombinációja olyan jellemzőknek, mint a kognitív képességek, érzelmi és viselkedési mintázatok, amiket az öröklődésnek és a környezeti tényezőknek köszönhetünk. Azt definiálja, hogy egy személy milyen a jelenben, és nem azt, hogy mit csinál. A személy összes jellemvonása kora gyerekkorban alakul ki és állandó marad egész életében.
Nem vagyunk képesek arra, hogy kívülről megváltoztassuk egy másik ember személyiségét, mert ez velünk született és változatlan. A személyiség az, ami segít megkülönböztetni az egyik embert a másiktól, és képes arra, hogy előre jósolja a személy viselkedési mintázatát egy meghatározott helyzetben.
A személyiségnek ez a jellemzője – az előre jósolhatóság - tette lehetővé, hogy a pszichológusok megalkossák a személyiségpszichológia tudományát, ami azt vizsgálja, hogy a viselkedési minták közötti különbségeket milyen tényezők okozzák. A legfőbb irányzatok a személyiséget kognitív, biológiai, tanult és örökölt jellemvonások, humanisztikus és pszichodinamikus megközelítésűek.
Konklúzió
Amikor egy személyt le akarunk írni, gyakran egymással felcserélhető kifejezésként használjuk a személyiség és a viselkedés fogalmakat. Ez azért van, mert az embert többnyire a viselkedése és a tettei alapján ítélünk meg. Azonban tudnunk kell, hogy a személyiség sokkal több, mint pusztán az, ahogyan a személy viselkedik. Magában foglalja az érzelmeit, észleléseit is. A viselkedés csak a személy személyiségének bizonyos vonásait tartalmazza.
Ez még érdekelheti
Keressen témáinkban
