Színes hírek az önfejlesztés területéről

Az időgazdálkodás ördögi köre

Ha túlterheltnek és stresszesnek érzed magad, nem a hagyományos time management technikák tudnak neked segíteni! Valójában minél inkább próbálod fejleszteni a hatékonyságodat, annál rosszabbra fordulnak a dolgok. Mert minél több feladatnak csinálsz helyet, annál inkább túlterheltnek érzed majd magad.

Ilyenkor jobb, ha a gyökérokkal küzdesz meg, azaz a feladatok mennyiségével. Ez azt jelenti: légy őszinte magaddal! És másokkal is azzal kapcsolatban, hogy milyen most az aktuális teherbírásod.

A feladatok, amiket kijelölsz magadnak, prioritásban és nem időben jelentkeznek. Pl. amikor a főnököd egy új projektben való részvételre kér, asszertív megoldást eredményez, ha azt válaszolod „Beszéljük át kérlek akkor az X., Y., Z. feladatokkal együtt a prioritást.”

Ez két szempontból is segít. Azt kommunikálja, hogy az időd véges, és csak meghatározott számú feladatot vagy képes ellátni egy adott idő alatt. Másodsorban áthelyezi a felelősséget azok vállára, akik eldöntik, melyik feladat a fontosabb. Tehát nem kell az ígéreted súlya miatt aggódnod!

A kreativitás még az öregedést is lassítja!

Ezen kívül segít minket, hogy új perspektívából lássuk a világot, hogy alkossunk, problémákat oldjunk meg, hogy felfrissítsük a testünket és a lelkünket. Mindez pozitív hatással van az egészségünkre: oldja a stresszt.

A Cleveland Clinic kutatása szerint a kreativitás segít csökkenteni a szégyenérzetet, a haragot és a depressziót. Egy amerikai katonai orvosi központban például művészeti alkotóprogrammal gyógyítják a veterán katonák háborúban átélt traumáit.

És hogyan növelhetjük a kreativitásunkat?
Sokan gondolják azt, hogy mivel nem született művészek vagy innovátorok, nem is érdemes ezzel a területtel foglalkozniuk. De mindannyiunkban megvan a képesség arra, hogy kifejezzük önmagunkat, és hogy újszerű módon lássunk dolgokat. És jó hír a kétkedőknek, hogy a művészet jótékony hatása nem az eredménytől függ, hanem magában az alkotás folyamatában rejtőzik!

Rajzolás és festés
Klinikai eredmények bizonyítják, hogy ezek a tevékenységek csökkentik a stresszt és a depressziót, fejlesztik a memóriát, még a demencia esetén is segítenek a világgal való kapcsolattartásban.

Éneklés és zenélés
Kutatások mutatják, ha másokkal közösen énekelünk, zenélünk, az erősíti az egymás közti kapcsolatot. Az éneklés emeli az oxytocin szintet még akkor is, ha nem képzett énekesek vagyunk. De pusztán a zenehallgatás is jótékony hatással van a szociális képességeinkre.

Táncolás
Nem csak szórakozás! Csökkenti a nyugtalanságot, növeli a mellrákkal küzdők életminőségét, és csökkenti a demencia veszélyét idősebb korban a rendszeres tánc.

Társasjáték, történetmesélés
Befolyással van a különböző agyi központokra és számos kompetenciára. Fejleszti a kifejező- és kommunikációs készséget, a probléma-megoldást és az önbizalmat, segít értékelni a miénktől eltérő gondolkodásmódot, kultúrát, és olyan dolgokra lelni, amik örömet okoznak.

Természetjárás
Egy túrázó csapatnak például, akik 4 napot töltöttek minden elektronikus kütyü nélkül a természetben, 50%-kal nőtt a kreativitásuk, probléma-megoldó képességük. Ha úgy érzed, elborítanak a problémák, tedd le a számítógépet! Miközben sétálsz a természetben, vagy kirándulsz, segít kreatívan gondolkodni és alternatív megoldásokat találni.

Törd meg a túlzott önkritika ördögi körét!

Népszerű önfejlesztési ötlet: ha durva vagy magaddal, akkor jobban teljesítesz. De a túlzott önkritika el tudja rontani a kedvedet, elveszíted a fókuszt és a produktivitásod, ha hagyod, hogy magával ragadjon. Próbálj ebben is egy kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmazni!

1. Kerüld el az általánosítást!
   Állj ellen a kísértésnek, hogy teljesen lenullázd magad az első, elszigetelt negatív eseménynél! Tekints magadra nagytotálban! Gondolj a haranggörbére, hol fent, hol lent. Igen, van, amikor átlag alatt teljesítünk, és ez teljesen jól van így.
2. Gondolj arra, hogy mi az, ami jól működhet!
   Tekints a szituációkra „mi lenne, ha”-ként, hogy elkerüld a negatívumokra koncentrálást. Pl. Tegyük fel, hogy ez az ötlet nem hülyeség; de ez az az áttörés, ami tovább viszi a projektet? Vagy: és ha ez a javaslat forradalmasítaná azt a módot, ahogyan a csapat dolgozik, mi lenne akkor?
3. Tedd idődobozba az érzéseidet!
   Állíts be egy időzítőt 30-50 másodperc közé (ez tipikusan az az időmennyiség, ami alatt a szégyenérzet elmúlik), és engedd át magad teljes mértékben az érzéseidnek. Amikor az időmérő jelez, gondold át racionálisan, hogyan tudod félretenni ezt az érzést és továbblépni.

Hogy kezeljem, ha félbe szakítanak egy megbeszélésen?

Senki sem szereti, ha megszakítják, amit mond. De ha ez éppen egy többszemélyes megbeszélésen történik, nehéz lehet a döntés, hogyan reagáljunk. Hagyjuk a másikra? Vagy folytassuk a beszédünket? A reakciód függhet attól, ki az, aki félbe szakított.

Ha egy kollégád volt, először is gondolj arra, hogy mi lehet a célja ezzel? Ha a témaváltoztatás, vagy hogy megállítsa a beszédedet, ilyesmit mondhatsz: „Szeretném kifejteni az álláspontom. Ez egy fontos téma, és szeretnék megbizonyosodni róla, hogy mindenki elegendő információval rendelkezik a témáról.” Ezzel nem bántod meg a kollégádat, és kiemeled, hogy te biztosan befejezed a gondolatmenetedet, mielőtt átengednéd a terepet. Ha kellemetlenné vagy stresszesé válik a helyzet, fejtsd ki bővebben a szándékaidat, céljaidat, hogy elsimítsd a feszültséget.

Ha egy vezetőd szakít félbe, várd meg, amíg befejeződik a megbeszélés. Menj oda hozzá, amint négyszemközt lesztek, és mondhatod neki például: „Úgy éreztem, hogy szeretne nekem visszajelzést adni. Van valami, amit máshogyan kellett volna csinálnom?
Remélhetőleg meg tudtok abban állapodni, hogyan tudtok legközelebb közös hangot kialakítani, hogy elkerülhesd a félbe szakítást a következő megbeszélésen.

Túl nyugodt vagy nyomás alatt?

Teljesen egyedi, hogyan kezeljük a stresszt. Előnyt jelenthet, ha nyugodt tudsz maradni stresszhelyzetben. Emellett nyugodt természetedet mások nemtörődömségnek vagy érdektelenségnek gondolhatják.
Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?

Javaslatok:

1. Ne hidd, hogy a kollégáid tudják, hogy mikor veszel komolyan valamit. Fontos, hogy egyértelmű legyen a számukra, te hogyan vélekedsz egy helyzetről, még akkor is, ha nem mutatod, hogy izgulsz.
2. Az is egy lehetőség, hogy megosztod másokkal a trükkjeidet, bármi is legyen az, hogyan tudsz nyugodt maradni. Ilyen tipp lehet például, hogy előre felkészülsz a rázós helyzetekre; dolgozol a gondolkodásmódod megváltoztatásán; pozitív kijelentéseket ismételgetsz, vagy a kihívást jelentő feladatokat egészen apró részfeladatokra darabolod.
   Ez a módszer segíteni fogja a kollégáidat abban, hogy jobban megértsenek, és esetleg ad nekik néhány stresszkezelési technikát, amit ők maguk is alkalmazhatnak.
3. És végül: ne becsüld le az empátia erejét! Tegyél fel egy egyszerű kérdést: „mit tehetek, hogy segíteni tudjak neked?” – ez megmutatja, hogy te észrevetted, hogy ez egy stresszes szituáció, és azt is jelzi, hogy törődsz a másikkal.

Hasonló híreinket keresd  oldalunkon!