Miért jó, ha érzelmileg intelligensek vagyunk?

Az „EQ 6 másodperc modellje” szerint minden helyzetben 6 másodpercünk van arra, hogy ésszerű döntést hozzunk vagy cselekedjünk, mert utána bekapcsol az érzelmi agyunk (hormonok, fiziológiás reakciók), amik csökkentik a racionális működésünket.

Az érzelmi intelligencia ebben a 6 másodpercben nyújt segítséget abban, hogy vegyíteni tudjuk a tudatos és az érzelmi összetevőket az optimális döntések meghozatalához. Okosabbak legyünk az érzelmeinket is használva.

Az EQ meghatározása

Bár nem Goleman volt az első, aki az érzelmi intelligenciával foglalkozott, de kettős szakmájának – pszichológus és tudományos újságíró - is köszönhetően ő volt az, aki 1995-ben megjelent könyvével szélesebb körben is elterjesztette és érthetővé tette az érzelmi intelligencia, és összetevőinek fogalmát.
(A könyv kapható például a Libri könyvesboltokban: https://www.libri.hu/konyv/erzelmi-intelligencia-18.html)

Az EQ Goleman-i definíciója: egy olyan képesség, ami nyomon követi a saját és mások érzelmeit, felismeri és értelmezni tudja az egyes érzelmeket, és fel tudja használni az érzelmi információkat gondolkodása és viselkedése irányítására, és képes befolyásolni másokat (Goleman, 1995; Mayer & Solvey, 1990).

Az EQ „építőkövei” Goleman modelljében:

Az EQ építőkövei Goleman modelljében


Mi az előnye a magas EQ-nak a magán- és a munkahelyi életben?

Az érzelmi intelligencia létét azok a pszichológusok és biológusok alapozták meg, akik azt kezdték el kutatni, hogy miért nem garancia a sikerre a magas IQ a tanulmányokban vagy éppen a vezetői karrierben.
Így juthattak el később arra a megállapításra, hogy pusztán az intellektus nem garantálja mások érzelmeinek vagy testbeszédének, arckifejezésének megértését.

Goleman szerint speciális intelligenciát igényel, hogy feldolgozzuk az érzelmi információkat és hatékonyan használjuk azokat akár arra, hogy megkönnyítsük az egyéni döntéseinket vagy konfliktusokat oldjunk meg, vagy motiváljuk saját magunkat vagy másokat.

Számos kutatás bizonyította, hogy a magas EQ elősegíti a karrierépítést, a vállalkozószellemet, a vezetői készségeket, egészséget, a kapcsolati elégedettséget, humorérzéket és boldogságot. Ráadásul bármilyen munkakörben fontos szerepet játszhat, ahol emberekkel kell dolgozni, ugyanis a magasabb EQ-val rendelkezők jobban kijönnek másokkal.

Az a vállalat, ahol fejlesztik a munkatársak érzelmi intelligenciáját hatékonyabb lesz, mert minden emberi interakcióban szerepet játszik pl. értékesítés, ügyfélszolgálat, újítások bevezetése, vezető-beosztott kapcsolat, prezentálás stb. A munkahelyen használt EQ segít, hogy jobban ítéljünk meg másokat, megértsük, hogyan alakulnak a különböző kapcsolatok, és megtanulhatjuk, hogyan előzzük meg az elhúzódó konfliktusokat, negatív megítélést, ellenállást a vállalati sikeresség érdekében.

Miből látszik, hogy egy munkahely érzelmileg intelligens-e?

  • Egy rosszkedvű munkatárs értő fülekre talál.
    Ha egy vezető észre sem veszi mások rossz hangulatát, vagy fokozza a rosszkedvet, és keményen lehordja emiatt a munkatársait, akkor valószínűleg alacsony az EQ-ja.
    Ezzel szemben, ha észreveszi ezt a hangulatot, együttérzést tanúsít, megpróbálja felvidítani a kollégáit, akkor valószínűleg magas az EQ-ja.

  • Ha egy megbeszélésen meghallgatják egymást a kollégák.
    Alacsonyabb EQ-szintről árulkodik, ha a megbeszélések gyakran végződnek eredménytelenül, ha úgy érezzük, hogy kaotikusak a megbeszélések, ahol mindenki csak a saját érveit hangoztatja, a résztvevők belevágnak egymás szavába.

    A magasabb EQ-szint jele, ha végighallgatják egymást a résztvevők, figyelmeztetik egymást – nem bántó módon -, ha nem így tesznek, és mindenki ügyel arra, hogy a megbeszélés célját szem előtt tartsák.

  • Az emberek nyíltan kifejezik saját gondolataikat, véleményüket.
    Magas érzelmi intelligenciahányadost mutat, ha a munkatársak általában könnyen kifejtik az álláspontjukat, akkor is, ha mások más véleményen vannak. A többiek számára természetes, hogy meghallgatják az eltérő álláspontot anélkül, hogy megbántanák a másikat. Emellett elfogadott, hogy a munkatársak az érzelmeikről is beszélnek, vagy meghallgatják, ha mások teszik ezt.

    Alacsonyabb érzelmi intelligenciahányadost mutat, ha a munkatársak inkább kerülik, hogy az általánostól eltérő véleményt fogalmazzanak meg. Emellett félnek kifejezni, ha a beszélővel nem értenek egyet, nehogy a másik fél csalódott, frusztrált legyen.

  • Több változtatási kísérlet a munkahelyen.
    Magas EQ: ezek a munkahelyek általában jól kezelik a változásokat. A változási javaslatokat komolyan veszik, és végre is hajtják azokat.
    Alacsony EQ: jellemzően inkább változásálló, a munkatársak nem teszik meg a változáshoz szükséges erőfeszítéseket, vagy még szabotálják is azokat.

  • Rugalmasság.
    A munkahely, ami rugalmasságot kínál és megérti a munkavállalók komplex és elfoglalt életét valószínűleg magas EQ-val bír. Azok a vezetők, akik elfogadják, hogy az embereknek különbözőek az igényeik és eltérő utakat javasolnak a hatékony munkavégzéshez, használják az érzelmi intelligenciájukat.

    Azok a vezetők, akik inkább ragaszkodnak azokhoz a folyamatokhoz, módszerekhez, ahogyan mindig is végezték a munkájukat - amikor arra semmi szükség sincs -, az alacsony EQ jeleit mutatják.

  • A munkatársaknak megvan a lehetősége a kreativitásra.
    Az érzelmi intelligenciát is bevetik azok a vállalatok, ahol lehetővé teszik az alkalmazottak számára, hogy kreatívak és innovatívak legyenek.
    Ellenben a „járt utat járatlanért el ne hagyj” elvet valló vezetők valószínűleg kevésbé használják az érzelmi intelligenciájukat.

  • Az emberek munkaidőn kívül is találkoznak egymással.
    Az érzelmileg intelligens munkatársak időt és energiát fordítanak a munkahelyi kapcsolataik ápolására. Ennek jele, ha az emberek találkoznak egymással ebédidőben vagy egyéb szociális tevékenységet űznek együtt, törekszenek arra, hogy jól kijöjjenek egymással.

    Azok a munkahelyek, amik nem teszik lehetővé ilyen erősségű kötelékek kiépülését, és ahol semmiféle munkaidőn kívüli tevékenységet nem csinálnak együtt; nem fontos szempont, hogy jó kapcsolatok létesüljenek a kollégák között, nem építenek az érzelmi intelligenciára.

Konklúzió:

Közel 30 év kutatásai igazolták, hogy pusztán az értelmi képességek magas szintje nem elegendő a munkahelyi sikerek eléréséhez. Hiszen a munkakörök elsöprő többségében emberekkel kell együtt dolgozni, ahol például a saját érzelmeink kezelése, mások érzelmeinek felismerése, vagy éppen a másokkal való kapcsolat kiépítésének képessége döntően befolyásolja az eredményességet.